Szombaton március 28.-án részt vettem az új csapatom a Team Amsterdam prezentációján. Ez a csapat, egy regionális teamnek számít, ami azt jelenti, hogy a 3 amsterdami klub legjobb versenyzőit tömöríti egy csapatba. Ezzel a csapattal megyek, majd a nagyobb versenyekre, míg itt Hollandiában a Team Ullyses csapatnál versenyzek.
Kis kitérő után vissza a csapatbemutatóhoz. A klub fapályája melletti kávéházban tartották, ahova a szponzorok és egy-két média volt meghívva. Az elején bemutatkoztunk a csapattársakkal, elég sokan újjak. Ennek ellenére könnyen megtaláltuk a közös témát. Nekem is segítettek a beilleszkedésbe. Német nyelv kezd jól menni, megértettem magam mindenkivel. A csapat tervei az évre: holland kritériumok, belga klasszikusok, francia és luxemburgi versenyek.
Az estéről innen tudjátok elérni a képeket. Másnap már kaptam is egy kölcsön bringát, (az enyém a hét vége fele lesz meg) így el is mentem pár csapattárssal edzeni. Az első versenyem, pedig következő hét végén lesz. Addig még biztos jelentkezek pár friss információval. Üdv Pisti
Tihany kupa után este már indultunk is ki Amsterdamba, Apával és Tibivel (edzőm). Röpke 13 órás út után már itt is voltunk. Kint először szétnéztünk a belvárosban, itt a piros lámpás negyedet egyből meg is találtuk.
Erről tudni kell, hogy a lányok a kirakatokban állnak, és várják a vendégeiket, és ők is ugyanúgy, mint bármilyen kint dolgozó ember, adót fizetnek.
A városnézés után, elmentünk Den Haag-ba ahol egy gyulai ismerőssel találkoztunk. Anett fog segíteni, ha bármi problémám adódna. Ezt köszönöm szépen neki. Megmutatta a tengert, és Den Haag-ban is szétnéztünk kicsit. Este jöttünk vissza Amsterdamba, és Floriánnal átbeszéltük a kinti dolgokat, és az első teendőket.
Ez a hét így még ismerkedéssel és feltérképezéssel telt. Igen meg a lakást kellet rendbe tenni, mert elégé lelakott volt. Megismertem Amsterdam részeit, és voltunk a Presto bringa boltban is ahol majd dolgozni fogok. Ez a bolt a csapat egyik főszponzora, és megmutatták a leendő bringámat. Ami remélhetőleg jövő héten már meg is kapok majd.
Nagyjából ezek történtek a héten, este megyek majd a csapatbemutatóra, ahol megismerkedek a csapattársakkal is végre. De arról majd a legközelebb írok.
Még a végére, csináltam egy fénykép feltöltő oldalat ahol fent vannak a folyamatosan frissülő képek. Innen tudjátok elérni.
Elég eseménydúsra sikerültek az elmúlt napjaim, hétvégén indultam a Tihany kupán, majd este már indultunk is ki apával, és edzőmmel, Fülöp Tibivel Amsterdamba.
A Tihany kupán egy 4. helyet sikerült megszereznem, ami biztató jel a szezon további részére.
Most pár sor a versenyről:
Elég népes mezőny gyűlt össze, a rajtnál 180 kerekes vágott neki a 80km-es távnak. Ami idén kicsit más, ugyanis rövidebb köröket tett, a mezőny az Apátság körül. A versenyek úgy vágtam neki, hogy bátor versenyzéssel próbálkozok majd, és a lehető legtöbbet hozzak ki az adott helyzetből. Így a rajtot követően már pár akcióba benne voltam. De inkább figyeltem volt csapattársamra, Rónaszéki Balázsra, aki az egyik legnagyobb esélyesnek számított. Így a 3. körbe kialakult elmenésbe nem is voltam benne. Az 5.körben kezdett kellemetlen lenni az előnye a szökevényeknek, így próbáltunk felzárkózni rájuk, legnagyobb baj csak az volt, hogy a mezőnyből senki sem akart vezetni. FTC-nek volt benne embere, így nekik ez nagyon jó volt. Melt Andrissal kezdtünk össze dolgozni és csökkenteni az előnyüket. Majd 2 körrel később a mezőnynek is visszajött a kedve a versenyzésre, és már alig volt előnye az elmenésnek. Az utolsó előtti körbe meg is fogtuk őket. És innen kezdődött igazán a verseny. Sajnos a végére elégé elfáradtam így a sprintre nem értem oda és abszolút 6. hely és Elite 4. helyet szereztem meg.
Összességében egy nagyon jó hangulatú, és szervezésű verseny volt. Amin érzetem, hogy jól sikerült az alapozás és jó erőben vagyok, ilyen élményekkel vágtunk neki a holland útnak. Amiről viszont legközelebb számolok be.
Elég rég jelentkeztem már, ezért elnézést kérek. Elég jelentős változások történtek az utóbbi időben. Történt ugyanis, hogy február elején Arnold, a csapatfőnökünk bejelentette, hogy vége a csapatnak, nem indulunk el a 2009-es évben. Februári edzőtábor helyett, csapat megszűnés. Nem túl jó élmény.
Utolsó pillanatokban elkezdtünk így csapatot keresni Fülöp Tibivel, és akkor jött egy nagyon jó lehetőség, Hollandiában a Team Ulyssesnél. Florian Smith segített benne, róla tudni kell, hogy a Vacansoleil pro conti csapatnál masszőr, és az Ulysses csapatott, irányítja. Viszont a nagyobb versenyekre a Team Amsterdam regionális csapattal megyek majd.
Kiköltözni március 23.-án fogok, így még a Tihany kupán indulok majd jövő vasárnap ott kiderül majd, hogy milyenre sikerült a felkészülésem.
Legközelebb majd kintről küldök helyzet jelentést, addig jó hátszelet, és sok napos tekerést :)
Amíg otthon voltam az ünnepek alatt, megjelent egy újság cikk, amit itt tudtok megtekinteni. Mielőtt visszajöttem Veszprémbe, részt vettem a következő terheléses vizsgálaton is, ami edzőm (Fülöp Tibi) szerint egész jól sikerült, nála ez elég ritka dolognak számít. J
December 27.-én rendezték meg Pósteleken az MTB Karácsony Kupát, -2°C és havas ködös időben. A versenyt egy kastély park területén bonyolították le, ahol 2. világháborús bombatölcsérek is találhatók. Persze ezekbe mentünk mi is. A pálya egy 1.6 km-es körpálya, amibe volt jeges szűk fák közötti csiki-csukis rész, meredek letöréses árok, és a már említett bombatölcsér. Ennek az volt az érdekessége, hogy lefele a jeges úton amint leértünk, egyből vissza egy ugyan ilyen meredek falon. Itt persze felkellet futni. A futam 50 perc + 1kör volt.
A rajtot követően 3.-4. pozícióba mentem, megnézve, hogy ki milyen állapotba van. Majd a 3. kört elkezdve kezdtem tempót váltani, és előre állni, és kicsit fokoztam a sebességet. Így 2-en maradtunk elöl Zoránnal (jó barátom, és vele szoktam itthon edzeni). Innen kezdve csak növeltük fokozatosan az előnyünket, majd a végén megbeszéltük hogy karácsony alkalmával kicsit megtréfáljuk a rendezőséget, és döntetlenre hozzuk ki a versenyt. Így együtt érkeztünk meg a célba.
Ez össze is jött mert, erre tényleg nem készültek, de mivel én jobb köröket mentem és végig elől voltam csak engem hoztak ki győztesnek, második Zorán, harmadik Gecse István lett.
Egy jó hangulatú izgalmas évbúcsúztató verseny volt. Ami egy igen technikás jeges pályán, vicces esésekkel zajlott le. Az indulásomat szeretném, megköszöni volt edzőmnek Balogh Tamásnak, hogy kölcsön adta a montiját, ami nagyon jól ment alattam. Így ezzel a kis versennyel zárom az évemet. És kívánok Boldog új esztendőt és sok km-t és hát szelet a jövő évre. :)
Kezd újra beindulni az élet bicózás terén. Héten voltam az edzőmnél (Fülöp Tibor - Cycling Sport Center) és elvégeztük a szükséges terheléses vizsgálatot.
Az eredmények Tibi szerint pozitivak voltak, és jövőre nézve bízató, így a jövő évi célom a még keményebb és eredményesebb szereplés.
A hétvégén megérkezett az első hó is, ami érdekessé tette az edzést, így előkerültek az MTB-k, és célba vettük a Bakonyt terepen. Nagyon élveztem Balázzsal az edzést, igaz néha még mtb-s technikai tudásomon kell csiszolni, de majd bele jövök.
Ezt a havas, terepen való kerózást ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert nagyon nagy élmény.
Rég jelentkeztem már, így most összefoglalom az elmúlt hónap eseményeit, valamint beszámolok a friss hírekről.
Októberben jól megérdemelt pihenőmet töltöttem, de azért teljesen nem tettem le a kerékpárt, valamint eljártam egyéb sportokat űzni, mint például görkori, úszás és mtb. A pihenő idő jelentős részét otthon Gyulán, valamint Szolnokon töltöttem, ahol azért egy-két buli is volt, ezek igen jó hangulatban teltek el.
Az alapozást november első hetében kezdtem el, és még részvettem a Sportkórházban egy szűrővizsgálaton, aminek az eredménye rendben volt.
Jelenleg az alapozást zajlik a jövő évre, ami kerékpárból, úszásból és kondis edzésekből áll. Napokban sikerült megállapodni a veszprémi Emotion Fitness konditeremmel, ami a környék egyik legjobbja. Így az ő támogatásukat élvezzem az alapozás idején. Amit köszönök nekik.
Befejeződött a 2008-as kerékpáros szezonom, amit az osztrák Bikesport Käerten csapatában töltöttem el. Az idén egy új környezetbe kerültem, magasabb szintre léptem.
Hozzászoktam a nemzetközi szinthez, a nagy mezőnyhöz (120-140fő) és versenyről versenyre kellet helyt állnom. Tavasztól szeptember végig majdnem minden hétvégén versenyeztünk. Ausztria, Németország, Csehország és Magyarország régióiban. Ausztriában a Tchibo kupában vett részt a csapatunk. Ami egy 9 versenyből álló kupa sorozat, ahol a Forma-1hez hasonlóan végén összetett győztest hirdetnek. Minden versenyen a legjobb 20 versenyző kap kiemelt pontokat. Itt a 76. helyen végeztem összesítésben.
Idei legjobb eredményeim: Tour de Gella 1. hely Hegyi Bajnoki 3. hely Purgstall Radsporttage Rundstreckenrennen 25. hely Gemenc Kupa UCI 2.2 csapat 3. hely
Így ezt a 2008-as szezont egy tanulóévnek értékelem, ahol voltak jó és rossz eredmények is egyaránt, de ezek hibáiból és tanulva a következő évnek még jobban és még erősebben fogok neki vágni.
Sajnos a múlt hétvégi utolsó Tchibo kupát, betegség miatt ki kellet hagynom. Valami fajta vírust kaphattam el, láz, fejfás és elégé le is gyengültem. Ezen a héten szerencsére már sikerült kihevernem. Így újra edzésbe tudtam állni. Igaz még csak nagyon könnyűeket edzettem a fokozatosság miatt. Az U23-as világbajnokságon idén nem fogok indulni, sajnos nem szerezte meg Magyarország a kvalifikációhoz szükséges pontokat. Ellenben a felnőtt mezőnyben 3 magyar is indulni fog, ami igen szép eredmény. A szezon hátra levő részében még kisebb versenyeken fogok indulni, és utána következik végre egy kis pihi. :)
A honlapon is történt pár változás és a galéria menübe fölkerültek a 2008-as verseny fotok.
Az elmúlt hétvégén egy 3 napos 4 szakaszos többnapos versenyen vettünk részt. Linz, Passau, és Budweis környékén. A szakaszok átalagosan 140km hosszúak voltak, és elég komoly hegyek között tekertünk.
1. szakasz Budweis – Bad Leonfelden 148km Az első nap Csehországba, Budweis városába volt a rajta, majd innen mentünk vissza Ausztriába, Bad Leonfeldenbe. Nem volt egy egyszerű szakasz, az első 45km-t folyamatosan föl-le de inkább fölfele teljesítettük 900m magasig, ezután folyatódott a hullámvasutazás, de most már inkább lefele haladtunk. A vége előtt 30km-el még egy 8km-es hegyre fölkellet mennünk, majd innen már csak kisebb dombok voltak, de ezeken igen magas tempót diktált a mezőny. A befutó előtt 4km-el 3 versenyzővel még megpróbáltam egy szökést de az utolsó km-eken utolértek így a mezőnnyel érkeztem meg az 57. helyen. Sajnos a csapatnak nem sikerült valami fényesen a nap, Adam gyomorfájdalmak miatt föladni kényszerült, Balázs egy hátsó sorral érkezett meg Stefannal, míg Floriannak nem tudta teljesíteni az etapot.
2./a szakasz Linz – Passau 117.5km
Ezen a napon dupla szakasz várt ránk, amitől elégé tartottam mert a du-ni egy kritérium volt, ami nem igazán szokott nekem feküdni, de erről majd később. A délelőtti szakasz egy viszonylag sík etap volt, 55km-nél és 80km-nél volt egy 5km-es és egy 4km-es hegy. Amiből a második volt a keményebb a maga 12-14%-val. Ezen a hegyen alakult is ki a végső mezőny, amiben egy olyan 60fő maradt. Majd innen lezúztunk közel 100km/h sebességel a Duna partjára, és innen a célig már nem volt megállás, mert elég komoly tempót diktált a mezőny itt csak próbáltam jól tenni a kerekemet és viszonylag elől bicajozni a bolyba. A befutót egy macskaköves kanyargós utcára vitték be, ahol egy bukás történt szerencsére nem estem, de meg kellet állnom így a 40. helyen érkeztem meg. Többiek egy üldöző bollyal érkeztek meg.
2./b szakasz Bad Leonfelden kriterium 40km
Eljött a du-ni vagy inkább már esti kritérium. Lábaimon éreztem is rendesen a fáradtságot, meg hogy nem vagyok éppen a topon. Nem sikerült kipihenni rendesen a délelőtti szakaszt. A rajtot követőn be is igazolódott, hogy itt nem leszek túl jó. Így az értékelhetően való végig menés volt a cél ami nem is volt olyan egyszerű. Mert minden körben egy 14-16%-os meredek kis utcába kellet fölmennünk. Ahol Balázs tologatott föl mindig meg biztatott, hogy ne adjam föl. Így végülis sikerült is beérnünk, egy kör hátrányba. De a 3. szakaszra a jó összetett helyezésem el is szállt ezzel.
3. szakasz Kirchdorf/Kr – Hinterstoder/Höss 146,4km
A záró, és egyben király etapnak is számító szakasz következett. Egy kis faluból indultunk, majd pár km- után következett egy 4km-es 10-12% szerpentines mászás. Majd 40km megtétele utána ismét megmásztuk ez a hegyet. Itt mindkétszer tudtam elől helyezkedni és az élmezőnnyel maradni. Majd egy kis hullámvasutazás következett és még egy hosszú lankás emelkedőt beraktak a h 10km-es hegyi befutóig. Ez a hegy kegyetlen volt. J Amikor elkezdtük rögtön akció volt és egy 15-en haladtunk az élen. 5km megtétele utána az Elk Hausos későbbi összetett győztes Eibegger támadott, én itt szakadtam le erről a sorról. Utána komoly gondjaim voltak, kicsit el is éheztem majd a saját tempoba felküzdöttem magamat az 1410m-es csúcsra. Balázs sajnos feladni kényszerült a versenyt és Stefan is reggelre komoly gondokkal küzdött így ő már nem is állt rajthoz.
Összegzésképpen egy nagy jó kis többnapos verseny volt, ahol mezőny elejével tudtam versenyezni és szerencsére semmilyen technikai probléma nem adódott. Így a szezon vége fele most már elmondhatom, hogy tényleg kezdem megszokni a kinti stílust és szokásokat. Úgyhogy a jövő évre ezek jó kis pozitívumok. Még egy Tchibo kupa van a hétvégén, és még lesz vmikor egy kritérium és azzal le is záródik a szezon. De addig még jelentkezek. Üdv Pisti
A határ közeli Oberwartba utaztunk a 7. Tchibo kupára. A pálya elég hegyes volt a rajt után 30km-el egy 7km-es 800m magas hegyre másztunk föl. Majd 20km után következett egy másik komoly mászás 5km-es de ez már csak 600m-es hegy volt. A végén, pedig egy kis hegyi körbe kellet bemennünk, ahol 6kört kellet még teljesíteni, és így jött össze a 160km. Az első hegyen főmezőny és a szökevények között 5-6fővel értem föl, majd a lefele után utolértek minket a mezőny, és nem sokkal később a szökevényeket is bekebelezte, még a következő hegy előtt. Ahol azonban újabb támadás következett, ahol egy 10fős sornak sikerült ellépnie. A kisköröket, mikor megkezdtük, ezt a sort üldöztük. Majd a 2. körben egy elég kellemetlen technikai problémám adódott, mert lelazult valamiért a racsnim, mint a verseny után kiderült. Amikor Arnold oda ért előbb még próbálta megjavítani, de nem lehetet így a tartalék bicót kaptam meg, amit mire leszedett elég komoly hátrányt szedtem össze. 2 körön keresztül próbáltam felérni, de sajnos nem jött össze, így sajnos fel kellet adnom a versenyt.
Ez a nap nem volt valami túl jó a csapatnak, mert Balázs is feladni kényszerült a versenyt, egyedül Adam ért be a 15. helyen. Most egy kis pihi következik, majd a szeptember 5.-7. a 3Lander Touron veszünk részt. Onnan jelentkezek legközelebb.
Hétvégén mivel Ausztriába nem indultunk versenyen, így pont jól jött edzésképen a közelbe rendezett Tour de Gella. A pálya egy 16km-es körpályán volt, amiből ötöt kellet teljesíteni, és egy 3km-es emelkedő volt benne, ami végére az utolsó körbe a befutót is vitték.
A rajtnál közel 90 fős mezőny gyűlhetett össze, amibe csupán pár emberre kellet figyelni, aki esélyes volt a végső győzelemre. Érdekesség hogy itt volt egy francia PRO Tour csapat versenyzője is, aki éppen itt töltötte szabadságát a Balatonon. Rajt után a megbeszélt taktikát alkalmazva, kivártunk a következő körig, és én az emelkedő tempóból elmentem a mezőnytől. Itt történt egy kisebb hiba mert Balázs már éppen fel akart rám jönni csak sajnos eltört a Dura Ace hajtókar (hát néha ilyen is van). Rám végül egy kisebb kb 10-12fő érhetett föl, akik mondták, hogy mi történt Balázzsal. Az emelkedőn aztán valahogy megfogyatkozott a sorunk és csak 6an maradtunk, benne a francia sráccal. Ő azonban nem szólt bele a versenybe csak mindig tette a kerekét. A befutó előtti körbe a hegytetőn még megpróbáltunk elmenni Simon Balázzsal de ezt az akciót még szerelte a mezőny. Utána Vígh Zoli próbálkozott többször eredménytelenül, majd jött a befutó. Itt én kivártam az utolsó 800m-ig, ahol egy meredek része volt az emelkedőnek és itt indultam meg, ami célig kitartott így elsőnek értem át a célon és megszerezve idei első győzelmemet. Simon Balázs és Schipp Olivér előtt.
Következő hétvégén viszont már élesbe az oberwarti Tchibo kupán állok rajthoz, amin a csapatnak nagyon fontos lenne egy jó szereplés.
Hétvégén átutaztuk egész Ausztriát, sőt még egy kicsi időre Németországba is voltunk, majd svájci határ melletti Götzisbe mentünk a 7. Tchibo kupára. Így 10 óra kocsikázás után mikor oda értünk, egyből mentünk is este átmozgatni Svájcba, ha már úgyis ott voltunk. Itt elég vicces volt, mert a határátkellőnél nem tudtuk, hogy most meg állítanak vagy nem, és pont előtte mentem egy intervallt, így kicsi bizonytalankodás utána robogtunk is át a határon Balázsal. Na de inkább a versenyről.
Reggel 11 órakor volt a rajt, kellemes napsütéses idő várt a 140fős mezőnyre. Egy 9km-es körön kellet megtennünk 18 kört, ami rajtnál még kicsit sokkolónak tűnt. A pálya úgy nézett ki, hogy a rajt után egyből egy meredek 15-18% kis utca 800m-en majd utána még egy kis emelkedő, utána enyhe hullámzás és már bent is voltunk a célba.
Startot követően az első kör végén egyből elment egy 13fős csoport, akik előnye a 4. körbe kezdett komollyá válni, 9. kör környékén már 7perc is volt. Aztán a mezőny szépen elkezdette ledolgozni, de már nem értük őket utol. A sprinten Balázs segített Adamnak, aki így a mezőny hajrát meg nyerve 14. jött be. Én a mezőnybe kicsit beszorulva az 52. helyen jöttem meg.
Következő hétvégén valószínűleg itthon a Tour de Gellán indulunk, majd 2 hét múlva jön a következő Tchibo kupa.
A hétvégén ezen a két napos versenyen vettünk részt. A szombati napon 140km-es, vasárnap, pedig egy 147km-es szakasz várt ránk Purgstall környéki dombokon. Az első napon egy 20km-es körön mentünk hét kört, amibe egy 2km-es 14%-os emelkedő volt. A második napon egy kicsit lankásabb, hasonló hosszú emelkedő volt az ugyan csak 21km-es körbe, és itt is 7 kört kellet mennünk.
A szombati napon rögtön a rajt után elmenésbe kerültem, de ez csak a hegy elejéig tartott ki, ahol mezőnyből rögtön másik akció volt, megpróbáltam beállni nekik, de ez nem jött össze, majd kicsit megrogyva visszaszakadtam a mezőnybe. A 2. körbe aztán egy újabb sor ment el a hegyen, akikre a következő körbe Balázs segítségével felértünk. Innentől kezdve aztán nagyon megállt a mezőny és hagyta az elmenést érvényesülni, ami annyira sikerült, hogy az utolsó körre limitett kaptunk.
A vasárnapi versenyen, hogy jobban sikerüljön, mint az előző napi, mindig próbáltam a mezőny elején fölmenni a hegyen, hogy ha valami akció van, arra könnyen tudjak menni. 4. körbe aztán egy nagyobb sor el tudott menni, amibe nem tudtam sajnos ott lenni, majd az utolsó körbe egy 8fő-vel mentünk el a mezőnytől de ekkor már késő volt, hogy felérjünk az elejére. Azért itt kicsit sikerült gyakorolni a sprintet, mert még itt is elég nagy harc volt a pozíciókért, és sikerült ezt a kis mecset megnyerni. Így a 25. helyen sikerült megjönnöm. Többiek a mezőnybe érkeztek meg.
Jövő hétvégén jön a következő Tchibo kupa Vorarlberg-ben, utána jelentkezek friss beszámolóval majd. Addig is jó bringázást.bringázást.
Gemenc Kupa után egy kis pihenő, amibe próbálkoztam a szörfözéssel, több-kevesebb sikerrel, majd hétvégén már jött a Tschibo kupa 6. fordulója. Sajnos Balázs a verseny előtt megbetegedett így apával utaztunk ki Braunaba.
A pálya úgy nézett ki hogy a befutó előtt volt egy rövid max 1km hosszú 15-20%-os kaptató, majd egy kis sík utána bevittek minket egy erdő gazdasági útra ahol kisebb huplik, majd még egy kisebb emelkedő és vissza a célhoz, és ebből csináltunk 15kört összesen 160km-t.
Rajt után az első két kör nagyon nem esett jól, állandó bukások és nagyon magas tempo volt. Ha már 50km/h alatt volt a tempo örültem. J Amikor kialakult egy jó elmenés a mezőny is visszább vett kicsit. Majd a 10. kör vége előtt utol is értük a szökevényeket (vagyis én azt hittem, hogy az összest) és tudtam, hogy ebben a körben hegyi hajrá van így meg is indultam rá. Amikor fölértem a mezőnyből elsőnek, akkor láttam, hogy még van elől egy srác, így sajnos csak 2. lettem. Utána a következő körökben az Elk Hause diktálta a tempót és próbálta előkészíteni az emberinek a sprintet. Az utolsó körbe csak az Adamra raktam a kerekem, mert tudtam, hogy ő jól fog megjönni a végén. Aztán sajnos az utolsó kanyarba elégé kisodródtam, és így hátulról kezdtem meg a sprintet, és a jó helyezés el is ment, így végül a 35. helyen érkeztem meg, Adam pedig 5. lett.
Az ob után kis pihenőt tartottunk, és a görcs okát is meg próbáltunk megkeresni, amit szerencsére sikerült is. Majd következett a Gemenc GP, ami indulása előtt volt egy kisebb galiba, de szerencsére ott lehetünk. Amit igyekeztünk is meghálálni a csapatvezetésnek egy csapat összetett 3., szakasz 3., és egy hegyi összetett 3. helyezésekkel.
A prologon egy elég gyenge időt sikerült hajtanom, de igazából nem is nagyon feküdt. Következett az első igazi szakasz Kaposvár - Szekszárd 171km-es útvonallal. Ezen a napon a csapattársak segítségbe próbáltam kivenni a részem, hogy amikor kellet, hoztam nekik a kulacsot. Aztán a vége előtt 30km-el megint visszatért még a görcs probléma így az első sorról leakadtam, majd egy második sorral érkeztem meg 8perc hátrányba a 80. helyen.Viszont Adam szépen megjött a 3. helyen.
A 2. szakasz Szekszárd - Szekszárd 163km-es táv várt ránk, és a környező összes emelkedőt bejártuk, így egy elég hullámos pályára és sok akcióra volt kilátás. A P-Nivo és Team Katay gárdája próbálta egybe tartani a mezőnyt, és nem engedett el senkit. A vége felé kezdett élénkülni a mezőny olyan 100km után, itt voltak támadási kísérletek. A befutó előtt 10km-el a szálkai emelkedőn voltak gondjaim és ott leszakadtam az addig már elégé megfogyatkozó főmezőnyről és végül az 51. helyen érkeztem meg 4perc hátrányba. A szakaszon Adam és Leopold jött meg 6. 7. míg Balázs a 27. helyen.
A záró esti kritérium gálán tudtam hogy nem sok babér fog teremni nekem, meg nem is az a kritérium menő vagyok így a 7. körben ki is álltam.
Összetett eredmények: 1 TOROSANTUCCI Davide KAT 8h09'39'' 2 MADARAS Zoltán PNB 0'02'' 3 SVAB Gasper SAK 0'04'' 6 HOMOLKA Adam KAR 0'19'' 8 LEOPOLD Hans Jörg KAR 0'26'' 26 RÓNASZÉKI Balázs KAR 1'37'' 59 MOLNÁR István KAR 13'45''
Csapatverseny: 1 PNB 24:30:40 2 KAT 0:00:06 3 KAR 0:00:43
Hegyi pontverseny: 1 ZAMPILLI Rino KAT 32 2 DEMARIN Massimo SAK 10 3 RÓNASZÉKI Balázs KAR 6
Legalább tavalyi 2. helyemet, de inkább a bajnoki trikót szeretem, volna elhódítani ezen a versenyen. A bajnokság előtti napon már lementünk Sirokra Balázzsal, hogy bejárjuk a pályát. Amin egy laposabb és két egymás utáni meredekebb emelkedő nehezíti majd a versenyt. Másnap 4kör vár ránk, ami 133km-nek felel meg. Majd éjszakára, Galyatetőre mentünk volt edzőm Balogh Tamás házba, amit ezúton is köszönünk neki.
Másnap egy reggeli majd tésztázás után, irány le Sirokra a rajt helyszínére, majd 1óra utána pár perccel el is indították az U23-as mezőnyt. Az első körben rögtön az első lankásabb emelkedőn elszakadtunk négyen Cziráki, Mecséri (P-Nivo) és Fejes (Kommuna), de ezt az elmenést még nem engedte el a mezőny. Majd következett a két Egerbaktai emelkedő, ahol én megpróbáltam megint elmenni, Cziráki ezt kontrázta meg, és nem tudtam neki beállni. Utána inkább vissza is vettem meleg miatt nehogy megfőjek, és bíztam benne, hogy Pityesz elmenését meg fogjuk fogni, mert még sok van hátra. Utána teltek a körök egy-két akciózás volt de nem volt jelentős, egyedül arra törekedtem, hogy Cziráki előnye az utolsó körre ne legyen behozhatatlan és majd én, akkor támadok. Sajnos az utolsó előtti körbe a lankás emelkedő egyik pillanatról a másikra begörcsölt a lábam, de úgy hogy le kellet szállni, hogy kiálljon. Itt már tudtam, hogy ez az ob elment. Még próbáltam vissza zárkózni a mezőnybe de folyamatosan éreztem, hogy görcsöl a lábam, így edzőm Fülöp Tibi mondta, hogy inkább szálljak be a kocsiba.
Sajnos nem úgy sikerült ez az ob, ahogy terveztem, de csalódások mindig vannak, föl kell állni és tanulni a hibákból és tovább menni.
Szombaton az 5. Tchibo kupán vettünk részt. 162km várt a 140fős mezőnyre, az enyhe emelkedőkkel tarkított terepen, és 3 nagy kört kellet mennünk a versenyen. Ami egyben az utolsó megmérettetés is volt az OB előtt. Így kicsit fáradtan is érkeztem a terhelések miatt, ami meg is látszott a teljesítményemen. A verseny alatt elég meleg volt, így figyelni kellet a folyadék bevitelre. A pálya úgy nézett ki, hogy a rajtot követően pár km-el megmásztunk egy 2km-es dombot, amibe 1km után volt egy kis törés. Ezután következett egy kis hullámvasutas terep le-föl. Majd jött a pálya legkellemetlenebb része, egy enyhe emelkedős, patak mellet kacskarigózó 3-4%-os út, ahol mindig olyan tempót mentünk, hogy nagyon nem esett jól. Innen rögtön egy visszafordítóval föl egy meredek 8% körüli rövid emelkedőre, ami után már csak kisebb dombok voltak a célig.
A rajt után a hegyen egy kisebb sorral rögtön el is szakadtam, de ez még nem volt túl ígéretes így a mezőny utol is ért. Próbáltam minél aktívabban versenyezni, de a mezőny nem engedett el senkit. Végig nagy tempó volt, ami végéig kitartott. 45km/h átlagot ment a mezőny. Ami szerintem ilyen terepen elég jónak számit. Az utolsó körbe a lankás meredeken aztán ki is jött a fáradtság, így onnantól egy kisebb csoporttal teljesítettük a hátralévő 20km-t. Érdekesség hogy a tavalyi Tour de Hongire győztes Andrew Bradley is itt tekert. Így végül a 82. helyen értem be.
A csapatból Adam szerepelt a legjobban, a 6. helyen jött be a mezőny befutón. Balázsnak sajnos a végén nem jött össze a sprint, egy kisebb bukásba került, így csak a mezőny végén futott be. Következő verseny az Országúit Bajnokság lesz vasárnap Eger mellett Sirokon.
A hétvégén az 5. Tchibo kupán veszünk részt melynek a neve Lungau Rundfahrt. Szombaton 11h-kor lesz a rajt és 165km dombos terepen verseny szintrajzát itt lehet megnézi. Verseny után jön majd a beszámoló. Addig is kellemes hétvégét Mindenkinek. ÜDv Pisti
Felkerültek a friss beszámolóim a versenyekről. Egy kis disgn-beli módosítás is történt, és hamarason új címre fogköltözni az oldal, de arról majd teszek föl értesítést. Mostmár igyekszek többet ide írni, és megpróbálok majd kerékpáros híreket is elhelyezni ide. Az esetleges hibákért elnézést kérek, jelzésüket megköszönöm.
A honlap átmeneti szüneteltetése végett ért, most próbálom folyamatosan vissza frissiteni a dolgokat, és hamarosan átállok egy másik szerverre is. Addig is probálom föltölteni az elmúlt időszak eseményeit és történéseit.
Következett a Tchibo kupa 4. fordulója, ami egy elég hosszú verseny, a Bécs – Laßnitzhöhe. 189 km várt ránk, és a táv közepe környékén, fel kellet mennünk egy 1000m-es hegyre. A rajtnál kellemes, napsütéses időjárás fogadott, aminek örültünk, mert előzőnapokban hol esett, hol nem. De ez az öröm korai volt, mint később kiderült. A verseny a szokásos akciózásokkal kezdődött, ahol sikerült is elmennie egy csoportnak, de az esélyesek közül senki nem volt benne, így én is jónak láttam, hogy nyugton maradok a mezőnybe, hosszú még ez a nap. Na 20km megtétele után jött a szakadó eső, és vele együtt pár bukás is izgalmassá tette a versenyt, egyiken nekem is sikerült a vizes fűben crossozni, ja és ez természetesen a célig ki is tartott. (Rajt előtt direkt megkérdeztem Balázstól, hogy vigyük-e a mellényt, áhh nem kel,l nem lesz itt eső, oké mondom, akkor nem kell. – hát nagy hiba volt)
Ahogy annak lenni-e kell pár km megtétele után bőrig áztunk, majd a hőmérséklet 25°C-ról 12°C-re esett, kellemes volt…! 70km-nél aztán jött a hegy, ahol egyből helyezkedtem is előre, hogy ha akció van, akkor menjek. A hideg miatt nem volt kedve senkinek se próbálkozni, így viszonylag normál tempóba mentünk föl a 10km-en. A lefele az viszont annál kellemetlenebb volt a hideg miatt, itt elgondolkoztam, hogy, inkább hagyom az egészet a és beszállok, ennyire még szerintem nem fáztam soha, ilyet nem kívánok senkinek. Visszanézve még egy érdekesség, hogy lefelébe 95km/h-s max sebességet mentünk ilyen körülmények közt...
A lejtő után dombos terepre érkeztünk, miközben a másik kocsiból előkeresték a táskák mélyén lévő mellényeket, amit meg is kaptunk (ekkor már 120km-t teljesítettünk). Ennek nagyon örültem és már nem is, fáztam annyira, és egyből megjött újra a kedvem a versenyzéshez. Mezőny is megélénkült és én is próbáltam kivenni a részem az akciózásokban. De a hideg rányomta az egész napra a bélyegét, és már elégé át voltak fagyva az izmaim. 150km-nél beértünk a kis körökbe, ahol az emelkedő ketté szakadt a sor, itt jött ki rajtam a hideg, mert nem nagyon akartak működni már az izmaim, és a 2. sorban maradtam. Még utána a 2. kiskörbe próbáltuk a felzárkózást, de nem jött össze.
Így a 48. helyen jöttem be.Végén aztán nagyon örültem, hogy vége van, ez az eső meg hideg elég horror volt.
Összességében egy nagyon jó hangulatú, és szervezésű verseny volt. Amin érzetem, hogy jól sikerült az alapozás és jó erőben vagyok, ilyen élményekkel vágtunk neki a holland útnak. Amiről viszont legközelebb számolok be.
Utolsó kommentek